A hőtechnikai méretezéseknél a határoló szerkezet szigetelő képességét a hőátbocsátási tényezővel: "k" értékkel jellemezzük (W/m2K°). Az egyrétegű üvegezésű, kapcsolt gerébtokos ablakok esetén a "k" érték nagyobb 8.0- nál, s még a kétrétegű, egyesített szárnyú (Tessauer) ablakoknál is csak k=5,7-7,2 W/m2K° (összehasonlításul: egy 52 cm vtg. hagyományos falszerkezet esetén k=1,1-1,3, a Porotherm falszerkezet kb. 0,6 és a vasbeton panelszerkezet is 1,3-2,8 közötti k értékkel bír). Egy jól kialakított, új hőszigetelő nyílászáró hőátbocsátási tényezője alapesetben k=~2,8 W/m2K°, míg hővisszaverő bevonattal (LOW-E) k=1,4-1,6 érték is elérhető.

A Robering® rendszerrel felújított nyílászárók hőátbocsátási tényezője k=~2,6 W/m2K° -re javítható - normál hőszigetelő üvegezéssel.

A műszaki felújítás után jelentős előnyként jelentkezik még, hogy a hőszigetelő üveg behelyezésével a szerkezet átlagos zajcsillapítása legalább 30 dB lesz, valamint a tok és a nyílószárny között kialakított légzárás miatt a por és szennyeződés beáramlása gyakorlatilag megszűnik.
A Robering profil kialakítása megakadályozza a víz beszivárgását a profil és a faszerkezet közé, így a nedvesedésből-száradásból adódó festés-állagromlás a minimálisra csökken, a faszerkezet festését jóval ritkábban kell elvégezni.